Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak

Képzési idő
4 félév

Munkarend
Nappali, Levelező

Képzési szint
Mesterképzés/MA/MSc

Képzésterület
Társadalomtudomány

A mesterképzésekről általában

A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a 'bolognai' osztott képzési rendszer második felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a doktori képzésben való részvételre. Két fajtája létezik: az ún. diszciplináris (azaz tanári szakképzettséget nem adó), és a tanári mesterképzés. A mesterképzésben szerzett szakképzettség meghatározott munkakörök betöltésére jogosít.

A diszciplináris mesterszakon megszerzendő kreditek száma 120, képzési idő 4 félév. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga(áka)t a mesterképzések képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

A mesterképzésben kiadott oklevelek angol nyelvű jelölése a bölcsészet- és a hittudományok, valamint a művészet- és a társadalom-tudományok, továbbá a pedagógusképzés területén Master of Arts (rövidítve: MA), az agrár-, az a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és az orvostudományok, valamint a sport-, és természettudományok területén Master of Sciences (rövidítve: MSc).

A jelentkezés feltétele

legalább alapfokozatú, illetőleg korábban szerzett főiskolai v. egyetemi szintű oklevél.

Ezekre a szakokra jelentkezhetnek

„régi", főiskolai v. egyetemi rendszerben szerzett diplomával rendelkezők
„új", bolognai rendszerben szerzett alapképzési (BA) diplomával rendelkezők

A felvétel feltétele

az adott mesterszakra előírt szakon szerzett felsőfokú oklevél (diploma)
olyan diplomák esetén, melyeket nem lehet az adott mesterszakra teljes kreditbeszámítással elfogadni kreditelismertetési eljárás keretében kell megvizsgálni, hogy a jelentkező rendelkezik-e a szükséges előtanulmányokkal
- amennyiben nem, úgy részismereti hallgatói jogviszony keretében igyekszünk lehetőséget biztosítani a hiányzó kreditek megszerzésére

A legtöbb MA szak különböző szakirányokkal, speciális programokkal bír, ami a további specializálódást is segíti.

Felvételi eljárás és pontszámítás a diszciplináris mesterképzési szakokon.

A hivatalos meghirdetések a felvi.hu oldalon böngészhetők.

Rövid leírás

A szakra nem csupán a kommunikáció és médiatudomány alapszakot elvégzők kerülhetnek be, mindazok jelentkezését várjuk, akik valamilyen más társadalom- vagy bölcsészettudományi BA-diplomával rendelkeznek.

Képzés célja

A munkaerőpiac kihívásaira jól reagáló kommunikációs és médiaszakemberek képzése, akik korszerű ismeretekkel és tudással rendelkeznek a társadalmat működtető alrendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságára vonatkozóan. Ismerik és működtetni tudják a kommunikáció és média különböző intézményeit, illetve felkészültek ezen intézmények elemző értékelésére is, valamint kutatási programokba való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Képzés nyelve: Magyar

Képzési forma: Nappali, Levelező

Költségtérítés összege: NK:460.000 Ft / félév LK:400.000 Ft / félév

Finanszírozás: Állami ösztöndíjas, Önköltséges

Képzés indulása: Szeptemberi indulás

A képzés időtartama: 4 félév

Képzés helyszíne(i): Pécs

Oklevélben szereplő képzettség neve: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő

Képzési jellemzők:

Foglalkozások gyakorisága

nappali munkarendben: naponta,
levelező munkarendben: szemeszterenként 7 alkalom péntek-szombati napokon

TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉG A PTE-BTK DOKTORI (PHD) PROGRAMJAIBA

Kommunikáció, Média és Kultúra Doktori program

Főbb témakörök:

A mesterszak alapozó és törzsképzésének egyes elemei lehetőséget biztosítanak a kommunikáció- és médiakutatás szempontjából fontos területek áttekintésére (politikai kommunikáció, szervezeti kommunikáció, az internet és a multimédia társadalmi és kulturális hatásai). A specializáció előtti szakaszban a hallgatók képet kapnak a kommunikáció és a média kutatásának diszciplináris lehetőségeiről, illetve a kapcsolódó kutatásmódszertani eszközökről. A differenciált képzés során megjelennek a tanszékhez, illetve az egyes oktatókhoz kapcsolódó problémakörök és résztematikák.

a kommunikáció- és médiatudomány társadalomtudományi beágyazottsága [a kommunikáció és média társadalomtudományi vizsgálata, a kommunikáció és média interdiszciplináris megközelítése; a kommunikáció és média szabályozásának elméletei (például jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális)] 15-20 kredit
a kommunikáció- és médiakutatás szakmai ismeretei, problématerületei (a közvetlen emberi kommunikáció elméletei, a társadalmi kommunikáció elméletei, kultúra és kommunikáció, szervezeti és intézményi kommunikáció, kommunikációs kutatás-módszertani ismeretek, kommunikációs technológiák, szakmai gyakorlati ismeretek) 74-79 kredit
A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható ismeretek kreditértéke a kommunikáció- és médiakutatás szakmai ismeretei, problématerületei stúdiumokon belül 30-40 kredit

Szakirányok, specializációk:

médiatudomány
- társadalmak jellegzetes médiarendszerei, mediális átalakulások

Felvételi követelmények: szóbeli felvételi

Felvételi információk, jelentkezési feltételek:

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, ennek minor változata (50 kredites blokk), a szabad bölcsészet alapképzési szak kommunikáció és médiatudomány szakiránya valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kommunikáció alapképzési szak.

A nem teljes kredit értékkel bíró diplomák esetén kreditelismertetési kérelmet kell benyújtani a Karra 2025. május 31-ig.

Egyéb diplomák (elsősorban a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, a jogi, az informatikai, a művészeti, a művészetközvetítési és a társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjain szerzettek) esetén a mesterképzésbe való felvétel feltétele legalább 30 kredit teljesítése a hálózati kommunikáció, a gazdálkodás és menedzsment, a HR, a kulturális antropológia, a kultúratudomány, a kommunikáció, a marketing, a médiaelmélet, a médiakultúra, a médiaműveltség, a munkapszichológia, az interkulturális alapismeretek, a művészet és művészetközvetítés, a nyelvtudomány, a nemzetközi kommunikáció, a speciális médiaismeretek, a szociológia, a szociálpszichológia és a PR területeiről.

A felvétel feltételéül meghatározott kreditek elismertetését a Kari Kreditátviteli Bizottságtól

(továbbiakban: KKB) kell kérelmezni. A kérelmet űrlapon kell benyújtani. A KKB eljárását a TVSZ 9. §-ában foglalt rendelkezések szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy határozatát a kérelem benyújtását követő 30 napon belül köteles meghozni. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott esetben a KKB határozatában rendelkezik a hiányzó kreditek párhuzamos tanulmányokkal történő megszerzésének feltételeiről. A KKB határozatát a jelentkező a jelentkezési lapjához köteles mellékelni, vagy legkésőbb az adott évi meghatározott határidőig beküldeni.

Amennyiben a jelentkező olyan szakon szerzett oklevelet, amely a képzési is kimeneti követelmények szerint a mesterképzésbe történő belépésnél teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe, a jelentkezőnek elegendő az adott szakon szerzett oklevél másolatát csatolni a jelentkezéséhez, és nem szükséges kreditelismertetési eljárást kezdeményeznie.

A szóbeli felvételi vizsga

A szóbeli vizsgán szakmai beszélgetés zajlik az alapszakos diplomamunka témájáról, a jelölt korábbi szakmai munkájáról, a szakválasztás motivációjáról.

A pontszámítás módja

A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben fejezik ki, melyet a tanulmányi pontok (előző diploma minősítése, max. 45 pont), a felvételi vizsgapontok (max. 45 pont) és a többletpontok (max. 10) összege ad.

Elhelyezkedési területek

Tipikus munkahely

a szakot végzettek középvezető feladatokra pályázhatnak a kommunikáció és média területén működő vállalkozásokban, illetve állami (önkormányzatok, költségvetési intézmények) és civil szervezetekben

Tipikus beosztás