30 éves a PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszéke

január

25.

„Ami engem a legjobban érdekel, az valójában az EMBER, így, csupa nagybetűvel.”

Az idén 30 éves fennállását ünneplő pécsi Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszék vezetőjével, Prof. dr. Nagy Zoltánnal beszélgettünk. Véleménye szerint napjainkban kincset érő tudást jelent a társadalomról, különböző kultúrákról tanulni, megismerni emberek, közösségek szokásait, megvizsgálni, hogy hogyan adaptálhatóak hagyományaink a változó világunkra és megérteni mindennapjainkat érintő társadalmi jelenségeket.

Hogyan lett Ön néprajzos, kulturális antropológus?

A néprajzot, kulturális antropológiát nem én választottam, hanem ő választott engem. Magyar szakos voltam a PTE Bölcsészettudományi Karán, és rendkívül megfogtak az ott meghirdetett finnugor nyelvészeti órák, ezért fel is vettem a „finnugor specializációt”. Az ugyanakkor hamar kiderült, hogy minden nagyrabecsülésem ellenére engem a nyelvészetnél sokkal jobban érdekel az, hogy mit lehet tudni ezekről a népekről, és hogy hogyan élik a mindennapjaikat. Kerestem a lehetőséget, a tudományt, ami ebben segíthetne. Ekkor indult Pécsett a néprajz szak, pontosan harminc évvel ezelőtt, és rögtön felvételiztem is ide, mert azt gondoltam, ez lesz számomra a leghasznosabb. A vártnál azonban sokkal többet kaptam, hiszen kiderült, hogy különösen a kulturális antropológia témájában, világlátásában, ideológiájában is rendkívül közel áll hozzám; mindenre kiterjedő kíváncsiságával is magamra ismerhetek; és megközelítésmódja, módszertana is az, amivel azonosulni tudok. Szellemi otthonomra találtam ebben a tudományban.  Első éves néprajzos koromban, első szibériai terepmunkámon bizonyosodtam meg arról végleg, hogy ami engem a legjobban érdekel, az valójában az EMBER, így, csupa nagybetűvel. És ehhez a tudáshoz szerintem semmi sem vezethet közelebb, mint a néprajz és a kulturális antropológia. Meggyőződésem szerint ugyanis ez a leghumanistább tudomány. 

Ön Szibériában járt többször terepkutatáson. Azt szokták mondani, hogy a néprajz és a kulturális antropológia tereporientált tudomány. Voltaképpen mit is jelent ez, hogyan kell elképzelnünk?

Prof. dr. Nagy Zoltán terepkutatáson Szibériában.jpg

Ez elsősorban azt jelenti, hogy más bölcsész és társadalomtudományokkal összevetve sokkal hangsúlyosabb a kutatásaink során az, hogy rövidebb, hosszabb időszakokra elutazunk, elvonulunk egy-egy közeli-távoli terepre. A világ különböző városaiban, falvaiban ismerkedünk meg az ott élők életével, legyenek azok Szibériában, Vietnámban, Indiában, Romániában vagy csak a szomszéd utca sarkán. Az emberekkel beszélve és rövid ideig velük együtt élve igyekszünk megérteni a mindennapjaikat. Ehhez nem elég ott lenni a terepen, de a nyelvüket is el kell sajátítanunk ahhoz, hogy igazán megértsük érzéseiket, gondolataikat és döntéseiket.

A közgondolkodásban sokszor úgy él, hogy a néprajz a múlt hagyományaival foglalkozik. Ön mit gondol erről?

Ez talán azért lehet, mert a klasszikus, 20. századi néprajz gyakran a hagyományos, eltűnő népi, paraszti társadalom tudásának dokumentálásán, rekonstruálásán és megmentésén fáradozott. Valóban napjainkig vizsgáljuk a 19-20. századi népi kultúra és hagyomány fennmaradt, úgynevezett értékeit, de a múlt feltárása mellett tudományunk érdeklődési körébe tartozik a falusi és városi kultúrák napjainkban zajló jelenségeinek megismerése is.

Említette a városi társadalmak kutatását. Fölmerül a kérdés, hogy a néprajz és a kulturális antropológia keres-e válaszokat olyan napjainkban aktuális kérdésekre, mint a klímaváltozás, a migráció, vagy a vallások találkozása?

Igen, ez alapvetően jellemző magára a tudományterületünkre is. A mi tanszékünk oktatói külön hangsúlyt fordítanak a társadalom és a környezet történeti és kortárs összefüggéseinek vizsgálatára (fenntarthatóság, hagyományos gazdasági és mezőgazdasági módok, tájgazdálkodás, ökotudatosság, környezetvédelem), a különféle etnikai és vallási kisebbségek együttélését is kutatják kollégáink, valamint az urbanizáció összetett jelenségét, sőt, a COVID-19 vírusjárvány társadalmi-kulturális hatásainak feltárásával kapcsolatban is folynak vizsgálataink.

Mire számíthat, aki ide jelentkezik?

A képzési programunk hallgatói behatóan megismerkedhetnek a „magyar népi kultúrával” is, de az ország más tanszékeivel összevetve nagyobb hangsúlyt fektetünk az Európán kívüli népek (főleg Ázsia és Ausztrália, Óceánia), valamint a modern magyar társadalom kérdéseivel foglalkozó kulturális antropológiára. Így például a kurzusaink és a tanszéki kutatások palettáján megtalálható a valláskutatás és a vallási néprajz (néphit, boszorkányság, újvallási mozgalmak, sámánizmus); az ökológiai antropológia és a gazdaságantropológia (táj és ember kapcsolata, ökotudatosság, fenntartható fejlődés, kisgazdaságok, ökofalvak); a szociálantropológia és a társadalomnéprajz (társadalmi kapcsolatok, házasság, rokonság, interetnikus kapcsolatok, etnicitás); az alkalmazott antropológia (fejlesztések, fejlesztés-kritikák, közhasznú antropológia), a szubkultúra kutatás, a romakutatás és még sok minden más.

A végzett hallgatók visszajelzéséből hogyan látja, mik az erősségei a tanszékének?

Mind a személyes beszélgetések mind a tanszéki Facebookunk oldalán megjelenő bejegyzések, értékelések alapján úgy tűnik, a végzett és jelenlegi hallgatóink számára a legfontosabb a nálunk szerzett szakmai tudás, szakmai és emberi attitűdök, emellett erősségünk a hangulatos tanszéki légkör. Büszkén mondhatom, hogy ezt a légkört a profi, elhivatott oktatói gárda és a lelkes, érdeklődő hallgatók közös munkája hozza létre – a mindennapokban, a tanórákon, az órák közötti szünetekben az iskola falai között vagy éppen az elmúlt év során online felületeken.

Hol helyezkednek el a végzett hallgatók?

A néprajz szakon végzett hallgatók olyan szakemberekké válhatnak, akik a társadalom- és kultúrakutatás elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártasan képesek a múltbeli és jelenkori magyar és európai, valamint Európán kívüli társadalmak kultúráját, mindennapi életének jelenségeit elemezni, értelmezni. Mindezzel a speciális tudással kutatóként, oktatóként, muzeológusként, szakértőként is el tudnak helyezkedni akadémiai, egyetemi intézményeknél, nonprofit és állami szervezeteknél, ugyanakkor több végzett hallgatónk a versenyszférában talált állást, ahol saját véleményük szerint is kiválóan tudják használni a nálunk szerzett tudásukat, attitűdjeiket.

Kinek javasolja ezt a szakot?

Jó választás lehet azok számára ez a szak, akiket érdekelnek a társadalom és humán tudományok (például a történelem vagy az irodalom), a különböző nyelvek és kultúrák, akik érzékenyek a társadalmi problémákra, és nem érik be az egyszerű, egyoldalú válaszokkal. Mindezek mellett számos hallgatónkat a hagyományos népi kultúra, táncház, népzene, népművészet iránti érdeklődés, szenvedély vezeti el a tanszékre. Általában ők is jól megtalálják a számításaikat, hiszen a tanszéki stúdiumok között a népi-nemzeti kultúra létrehozásával, a hagyományőrzés kérdéseivel, az örökségesítés folyamataival is foglalkozunk. Azt hiszem, akiben van egy alapvető kíváncsiság a magyar, vagy más kultúrák, nyelvek, életmódok iránt, az jól fogja magát érezni nálunk.

A tanszék kisfilmje ezen a linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=ph-rU9Oiis8

PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék.jpg