Az év publikációja 2026 | beérkezett pályamunkák
A beérkezett pályaművekről: a bölcsészettudomány területéről 7 tanulmány és 8 önálló kötet, a társadalomtudományéról 8 tanulmány és 2 önálló kötet, a neveléstudomány/pszichológiáéról 8 tanulmány és 3 önálló kötet, illetve 2 tudománynépszerűsítő mű.
A kiírásban foglaltak szerint értesítjük a kari nyilvánosságot a beérkező munkák bibliográfiai adatairól és – ahol lehetőség van rá – közöljük az elérhetőségük linkjeit.
Az idén – a korábbi évektől eltérően – a művek mellett idézzük a szerzők által a benyújtott pályamunkákról írt rövid ismertetőket.
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
TANULMÁNY
Bánkuti Gábor
Towards a New Understanding of Vocation—Historical Traumas as Catalysts for the Changing Self-Perception of the Lower Clergy in the 20th Century. RELIGIONS 16 : 9 Paper: 1129 , 20 p. (2025)
A tanulmány közel 15 évnyi kutatás eredményeit szintetizálva értelmezi a magyar katolikus klérus társadalmi viszonyaiban, önértékelésében és attitűdjében bekövetkezett változásokat. A múltból áthagyományozott, „bensővé tett” viselkedési minták hosszú távon érvényesülő jelentőségét az alsópapság által keletkeztetett iratokban, a kollektív megrázkódtatást okozó 20. századi események hatására fókuszálva elemzi. A habituskutatások és a praxeológia elméleti megfontolásait érvényesítő módszertan a nemzetközi tudományosság diskurzusában is értelmezhetővé teszi a helyi kontextus sajátosságait, miközben olyan keretet kínál, amely a kelet-közép-európai papság normarendszerének, önképének általános jellemzőit meghatározó kulturális, társadalmi és politikai tényezők szerepét is értékelhetővé teszi.
Cserti Csapó Tibor
Vályi István figurája és szerepe a szakirodalomban. Egy nagy sztori és annak utóélete. In: Rosenberg Mátyás; Cserti Csapó Tibor (szerk.): Identitáskonstrukciók – Közösség és individuum. Válogatás a 13. Romológia konferencia tanulmányaiból: Tanulmánykötet. Pécs: pp 208-247 (2025) (Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 1586-6262; 51), ISBN: 9789636265410
A romani nyelv eredetének felfedezése, a nyelvészeti kutatások története összeforrt Vályi István nevével, s a köré épült történettel. A sztori központi magja alapelemévé vált a roma közösség mindennapi tudásának, sőt a tudományos, szűkebben a roma nyelvvel foglalkozó szakirodalom is gyakran tényként kezeli. Bár több kutató később vitatta a sztori hitelességét, eloszlatva a romantikus narratívákat, a felfedezés mégis napjainkig él a nyelvészeti diskurzusban.
A történet és annak változatos interpretációja iskolapéldája annak, hogyan válik egy sztori az általános tudás megkérdőjelezhetetlen részévé, hogyan alakul, hogyan szervesül az akadémiai tudás elemévé, s hogyan válik a roma nemzetépítő akarat zászlóshajójává. A cikk a roma nemzetiségi oktatás módszertani megújítása terén is példát nyújt.
Kendeh-Kirchknopfné dr. Farkis Tímea
Az Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyetemének olaszországi kapcsolatai 1934–1936. In: Gerundium. MMXXV vol. XVI. nos. 3-4. 2025, 81–110.
Több hazai és külföldi tudományos előadás, levéltári kutatás eredményit összegzi ez a tanulmány, amely hozzájárul a pécsi Erzsébet Tudományegyetem alapított Olasz Tanszékén folyó munka, kutatás és oktatás történetének megismeréséhez. Eddig még nem publikált dokumentumok bemutatásán és elemzésén keresztül tárgyalja a klebelsbergi oktatáspolitika egyik legfontosabb alappillérét, az idegen nyelvek oktatásának jelentőségét, kiemelve a keszthelyi nyári egyetem létrejöttének körülményeit az első két évben (1934-1936) és annak kapcsolatát az Erzsébet Tudományegyetem alapító oktatóival, egyetemi vezetéssel.
Pilkhoffer Mónika
The Operation of the Local Sections of the Hungarian Association of Engineers and Architects Between the Two World Wars Through the Example of Pécs Section. Építés- Építészettudomány, 53. (2025) 1-2. 1-19.
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet történetével kapcsolatos tanulmány interdiszciplináris jellege miatt mind a társadalomtörténészek, mind a művészettörténészek érdeklődésére számot tarthat, ráadásul a téma az építészettörténet eddig teljesen feltáratlan területét képezi. Véleményem szerint ez a publikáció két további szempontból jelentős igazán: egyrészt az egyesület pécsi csoportjának működése nem önmagában, hanem az országos történetbe ágyazva, az egyesület többi vidéki osztályával összehasonlítva kerül bemutatásra. Másrészt fontosnak tartom amiatt, mert azt is bizonyítja, hogy helytörténeti témát is lehet angol nyelven publikálni. Erre egyébként borzasztó nagy szükség is lenne, ha a fővároson kívül a vidéki magyar városokat is be szeretnénk kapcsolni az egyetemes történeti kutatásokba.
Rab Virág
Death and Melody: A Psychobiography of Rezső Seress, Composer of “Gloomy Sunday”. Europe's Journal of Psychology, 21(Special Issue), 346–365.
A tanulmány újdonsága, hogy Seress Rezső alakját és a „Szomorú vasárnap” mítoszát történeti, mentalitástörténeti és pszichobiográfiai megközelítésben értelmezi. Erőssége, hogy történeti és kultúratudományi kérdésfeltevést jelenít meg egy Q2-es nemzetközi pszichológiai folyóiratban, amellett érvelve, hogy a történeti kontextus az identitásformálódás és az öngyilkosság értelmezésének konstitutív tényezője. A Kézdi-, Wallerstein- és McAdams-elméletek integrálásával bevezeti a „tragic semiperipheral self” fogalmát. A különszám közleményei között a legmagasabb megtekintésszámot érte el, ami kiemelkedő nemzetközi láthatóságát jelzi (https://doi.org/10.5964/ejop.v21.si).
Simor Kamilla
Wars in Colour. Critical Perspectives on Digital Colourisation in Historical Documentaries. Visual Studies, 40. 1. 30-40.
https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;35767904
A tanulmány egy tematikus lapszám, a ’Colourised Histories’ része: a felkért szerzőkkel előzetesen a British Association of Film, Television and Screen Studies szimpóziumán prezentáltuk kutatásunkat, e szám a közös diszkussziónk eredménye. A lapszám fókuszában a nagy népszerűségnek örvendő technikai újdonság, a digitális kolorizáció áll. A tanulmányom kritika reflexió: habár a fekete-fehér (mozgó)képek színezésekor az alkotók meg szeretnék eleveníteni, újraéleszteni a múltat, az eljárás megváltoztatja az eredeti felvétel anyagiságát, vizualitását. Azt vizsgáltam, miért érzi a kortárs mediális környezet befogadója színek által „élőbbnek” a régi felvételeket? Milyen emlékezeti, társadalmi, mediális környezeti hatások teszik vonzóvá a fekete-fehér felvételek kolorizációját? Hogyan befolyásolja a kolorizáció a befogadók történelemszemléletét? Az elemzésem releváns hozzájárulás a vizuális kultúra és a dokumentumfilm-elmélet jelenlegi mezejéhez: olyan kérdésekkel foglalkozom, amelyek fontos kurrens mozgóképi problémákkal állnak összefüggésben – a humán- és a társadalomtudományok területén egyaránt.
Szabó Ernő
Szabó, Ernő; Szabó, Csaba: Beyond the Tales of the Sphinxes: Historical Notes on the So-called Sphinxes from ‘Torda’ (Turda) and ‘Marosvásárhely’ (Târgu Mureș). Revista Transilvania 9. (2025) pp. 62–75.
A tanulmány rövidített verziója magyar nyelven is elérhető: Szabó Ernő; Szabó Csaba: Az erdélyi sphinxek talánya. In: Jogszokáskutatás Európában és Ázsiában. Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok (Jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kiskönyvtár 12). Pécsi Tudományegyetem KPVK, Szekszárd 2025, pp. 507–528.
Tanulmányunk két, ókorinak vélt tárgy tudományos szempontból hiánypótló, teljes körű „biográfiáját” tárja fel. A téma aktualitását és újdonságát egy 2024-es nemzetközi tudományos és sajtószenzáció adja (miszerint a tárgyakon protomagyar szöveg olvasható), illetve az ezt követő hazai akadémiai cáfolat. Munkánk erőssége, hogy túllép a bulváros szenzációhajhászáson és a puszta cáfolaton: alapos tudományos apparátussal, teljességére törekvő forrásfeltárással tisztázza a leletek hátterét és bemutatja a mindeddig elveszettnek hitt tárgyakat. A mű hatása kettős: egyrészt módszertani mintát nyújt a modern áltudományos vagy félreértelmezett történeti-régészeti narratívák kritikai dekonstrukciójához, másrészt alapvető referenciaként szolgál a tárgyak további kutatásához.
MONOGRÁFIA
Alberti Gábor, Farkas Judit
Gábor Alberti & Péter Siptár (eds.): Syntax of Hungarian. Non-Finite Verb Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.
A kötet hatszerzős, de a gerincét alkotó mintegy 80%-nyi szöveget (553 oldalnyi tanulmányt és kiegészítő jegyzékeket a 646+xxxvi oldalból) Alberti Gábor és Farkas Judit írta, valamint a tudományos és a technikai szerkesztést is ők végezték. A kötet eredetileg az Amsterdam University Pressnél jelent meg, amely azóta részévé vált a Routledge (Taylor & Francis Group) kiadóvállalatnak.
A tanulmányok a következők:
Farkas, Judit: Formation of infinitives. pp. 3-116.
Farkas, Judit & Alberti, Gábor: Internal syntax of infinitives. pp. 117–236.
Alberti, Gábor: External syntax of infinitives. pp. 236–269.
Farkas, Judit & Alberti, Gábor: Participles. pp. 331–480.
Alberti, Gábor & Farkas, Judit: Converbs. pp. 481–615.
Az eddig a Comprehensive Grammar Resources (CGR) sorozatban megjelent 21 kötet mögött az az alapgondolat áll, hogy a sok nyelvről felhalmozódó új, ténybeli és elemző tudásanyag gyakran olyan cikkekben és könyvekben rejtőzik, amelyek elméleti kérdésekre összpontosítanak, és ezért nem állnak rendelkezésre rendszerezett formában. A magyar nyelvet tárgyaló köteteknek is az a célja, hogy az adatokat szisztematikusan összegyűjtve részletes képet nyújtsanak az adott nyelv szintaxisára vonatkozó jelenlegi ismeretekről: elméleti alapokon nyugszik, ugyanakkor rendkívül részletes leírásokat ad, és célja, hogy hasznos legyen a kutatók, a nyelvészet haladó szintű hallgatói, valamint a nem szakemberek számára is. A nyelvtani források tudományos színvonalát a sorozat nemzetközileg elismert szerkesztői közösen garantálják.
András Csaba
Konszenzuális mozi – A kortárs emancipatorikus tömegfilm politikai esztétikája. Napvilág kiadó, Budapest, 2025. ISBN 978-963-338-567-8.
A kötet egy, a hazai filmtudományban eddig csak töredékesen jelen lévő kritikai filmesztétikai hagyomány meghonosítására tesz kísérletet. A könyv a filmértelmezést társadalomelméleti, politikafilozófiai és kultúraelméleti perspektívákkal kapcsolja össze, így túlmutat a szűkebb diszciplináris kereteken. Eredeti fogalmi hozzájárulása, a „konszenzuális mozi” kategóriája új értelmezési keretet kínál a kortárs tömegfilm politikai aspektusának vizsgálatához. A kötet az egyetemi oktatásban is jól használható. A könyv tárgya lett egy kritikaíró versenynek, ahol e kötetről született a győztes recenzió, kritika jelent meg róla a Filmvilág, a 24.hu, a Jelenkor, a Metropolis és a Mérce felületein, két kötetbemutatója volt Pécsett és Budapesten, valamint két podcast is született az apropóján, ami számottevő érdeklődést jelez.
A könyv megtalálható a Tudásközpont és a kari könyvtár állományában.
Balatonyi Judit
#Karanténesküvők: A 21. századi házasság és házasságkötési rítusok értelmezései – Antropológiai vizsgálat. Néprajzi Múzeum; PTE BTK TTI Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék. 342 p. ISBN: 9786155682636
A monográfia újdonsága elsősorban az, hogy a pandémia alatti „házassági boomot” nem pusztán egyetlen gazdasági ösztönző (a Babaváró hitel) mechanikus következményeként értelmezi, hanem egy olyan komplex társadalmi folyamatot igyekszik feltárni, amelynek motorja a Durkheim-i értelemben vett „kollektív pezsgés” volt. Ezt a felfokozott állapotot két, egymással ellentétes irányú strukturális erő – az állami pronatalista politika, a gazdasági támogatások és a járványügyi korlátozások – ütközése, valamint az ezeket kísérő intenzív közéleti diskurzus hívta életre. Ebben a bizonytalansággal teli közegben a párok arra kényszerültek, hogy aktívan újraértelmezzék a házasságkötési motivációkat, az intézményt és annak rítusait. A párok tudatosan navigáltak a gazdasági racionalitás és a romantikus szerelem normái között, miközben reflexíven viszonyultak az „érdekházasságokról” szóló kritikus közéleti diskurzusokhoz. A pragmatikus és érzelmi szempontok összefonódása jól illeszkedik azokhoz a kortárs antropológiai kutatásokhoz, amelyek a házassági motivációk rétegzettségét hangsúlyozzák (kívülről, kutatói szemmel). Az újdonság abban rejlik, hogy a munka egy lassú normatív elmozdulást azonosít: azt, ahogy maguk az érintettek is egyre nyíltabban ismerik el a pragmatikus tényezők szerepét. Mindez árnyalja a modern házasság korábban kizárólag romantikus ideálokra épülő narratíváját. A szerző ezt nem társadalmi krízisként, hanem egy „természetes”, organikus folyamatként értelmezi. A monográfia tudományos hatását az is jelzi, hogy a szerző kutatási eredményeit az MTA 200 Jubileumi Tudományünnepének központi programjai között az MTA Székház Dísztermében ismertette. A kötetről beszélgetett a FSZEK Szociológiai Gyűjtemény Fülszöveg c. podcastjában is.
MTA-előadás elérhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=3FR2kd2wZzM;
Fülszöveg-beszélgetés: https://www.youtube.com/watch?v=WT5cpCdPnqo&t=10s
Fedeles Tamás
Fedeles Tamás, Minden út Rómába vezet? Magyarországi klerikusok felszentelése a római Kúriában (1426–1523), (Collectanea Vaticana Hungariae I/25), Budapest–Róma 2025, 363 oldal, 20 térképmelléklet.
A szerző a Vatikáni Apostoli Levéltárban feltárt források alapján dolgozta fel a 15. századi magyar klerikusok római pappá szentelésének szerteágazó témakörét. A kútfőkben adatolt közel 800 magyar klerikus kapcsán – akik túlnyomó része korábban egyáltalán nem volt ismert – számos kérdést igyekezett tisztázni. Olyan interdiszciplináris vizsgálati módszert alkalmazott, melyben egyszerre jelennek meg az egyház- és liturgiatörténet mellett levéltártani, paleográfiai, történeti és művelődéstörténeti, továbbá földrajzi ismeretek, valamint a politika- és társadalomtörténet szempontjai is. A munka nem csak a magyar okleveles anyagot egészíti ki jelentős mértékben, s a témára vonatkozó korábbi ismereteket gazdagítja új eredményekkel, hanem szorosan illeszkedik a kurrens európai egyház- és társadalomtörténeti kutatásokhoz, ebből kifolyólag nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is hiánypótlónak tekinthető.
Fejesné Bognár Zsuzsa
Bognár, Zsuzsa: Von der Ambition zur Mission. Transkultureller Austausch im Lebenswerk von Ludwig Hatvany. Wien: Praesens Verlag 2025, 286. S.
Bognár Zsuzsa: „Reménytelenül nacionalista”. A transzkulturális perspektíva Hatvany Lajos életművében. Budapest, Gondolat Kiadó 2025, 320 o. (A szaktars.hu-ra feltöltött szövegváltozat nem felel meg a végleges kéziratnak.)
A két kötet kb. 85%-ban egyezik meg, a 15% különbség abból adódik, hogy igyekeztem tekintettel lenni a magyar, ill. német kultúrkör tudományos közönségének eltérő alapismereteire és irodalomtörténeti prioritásaira.
Az irodalomtörténet-írás Hatvany Lajosnak egyetlen kismonográfiát szentelt Nagy Sz. Péter tollából (Balassi Kiadó 1993, 123 o.), amely csupán érinti, de érdemben nem tárgyalja Hatvanynak a német kultúrával való sokrétű kapcsolatait.
A pályázatra benyújtott monográfiák a Hatvany-életrajz átfogó bemutatásakor a feltáratlan területekre helyezik a hangsúlyt, olyan élettörténeti eseményekre, irodalmi és kritikai szövegekre, amelyek a szerzőnek a német kultúrával való kapcsolatait dokumentálják, nem elfeledkezve arról, hogy Hatvany számára a magyar irodalom menedzselése élvezte a prioritást.
A monográfia tanulsága, hogy a transzkulturális törekvések nem zárják ki a magyar kultúra iránti elkötelezettségét, hanem azt a tézist erősítik, hogy a kulturális transzfer a modernitás szerves részét képezi.
A német nyelvű könyv megtalálható a Germanisztikai Szakkönyvtárban, a magyar nyelvű pedig a Tudásközpontban és a kari könyvtárban.
Gyimesi Réka
Gyimesi Réka: Együtt élő idegenek – külön lakó rokonok: Bonyhád 19. század második feléből származó forrásainak összekapcsolása és komplex elemzése. Budapest: KSH Könyvtár, 2025.
A kötetben történeti forrásokat felhasználva (19. század második feléből származó népszámlálások, anyakönyvi adatok, kataszteri térkép) modern módszertani eszközökkel (statisztikai elemzések, regressziós modellek, hálózatelemzés, térinformatika) vizsgálok meg egy helyi közösséget. A kutatás eredményei azonban túlmutatnak a bonyhádi lakosság korabeli viszonyainak megismerésén, hiszen a konkrét esettanulmány alapján a 19. századi mezővárosi társadalomra is vonhatók le következtetések, így egy olyan réteg válik jobban megismerhetővé, melynek kevés saját maga által keletkeztetett forrása van. Az elemzés módszertani előnye, hogy a statisztikai elemzések más település ugyanilyen típusú adataival is könnyen reprodukálhatók.
Kiss Gergely Bálint
Kiss Gergely: Magyarországi Klemencia. Egy elfeledett királyné a dinasztiák szolgálatában. Budapest: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet, 624 p. (2025) (Arpadiana; 2677-0881 20)
PDF (a teljes szöveg nem elérhető a kiadói és szerzői jog miatt) A könyv megtalálható a PTE Társadalomtudományi Szakkönyvtár állományában.
A monográfia a szerző 2022-ben megvédett MTA doktora értekezésének könyvvé formált változata, amely hiánypótló jellegű, mivel I. Károly – ismertebb nevén Károly Róbert – magyar király fiatalabbik testvéréről nem született még modern monográfia. A könyv a szerző által feltárt közel 200 új levéltári és könyvtári forrást hasznosítva nem egyszerűen egy modern életrajz, hanem az Anjou- és a Kapeting-dinasztia 13-14. századi politikai ambícióinak elemzése, a nápolyi hercegnőből francia királynévá vált, majd gyorsan özveggyé vált Klemencia udvarának, dinasztikus identitásai kifejezésére tett erőfeszítéseinek, a korabeli és modern történeti irodalomban kialakult képének komplex elemzését kínálja az olvasó számára. A mű második fele a feltárt levéltári, képi és narratív forrásokból készült függelék.
Porogi Dorka
Porogi Dorka. A színház ideje. Színészettörténet. Budapest: Theatron Műhely Alapítvány, 2025.
A kötet a 20. századi magyarországi színháztörténetre mint színészet-történetre tekint: hipotézise, hogy a rendezői színház története mellett és körött fölvázolhatóak legalább ahhoz hasonlatosan markáns, a hazai kortárs színházművészetet legalább annyira erősen alakító színészet-történetek is.
A könyv múltbeli színészi játékokat elemez a hatástörténetük felől: így kiszabadítja őket a legendák, sztereotípiák szorításából és a tudásátadás helyeként tekint rájuk. A tanulmányok újdonságát az adja, hogy a színészek és a színészet intenzív jelenvalóságát, jelenléteit és azok erejét vagy radikalitását nem elméleti, hanem történeti összefüggéseiben kutatják, ezáltal konkrét, történeti korpuszhoz kapcsolják a színházelmélet színészi munkára vonatkozó terminusait. Esettanulmányok során át igazolódik a tézis, miszerint nemcsak a színház, de maga a színészi játék is tekinthető kulturális modellnek.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY
TANULMÁNY
Bene Adrián
Rethinking Law: From Community to Form-of-Life as Destituent Power. (Des)troços: revista de pensamento radical, Belo Horizonte, v. 6, n. 1, p. e57582, 2025. (21 p.)
DOI: PDF
A cikk a folyóirat honlapján angol és portugál yelven is elérhető.
https://periodicos.ufmg.br/index.php/revistadestrocos/article/view/57582
https://www.prophilosophia.ro/assets/files/kellek70/003agamben.pdf
A társadalomfilozófiai-jogelméleti fókuszú tanulmány a biohatalom és az ellenállás agambeni koncepcióját bírálja, visszanyúlva a puszta élet fogalmának fenomenológiai gyökereihez és Foucault diszperz hatalom koncepciójához. Ez alapján a közösségi szolidaritásra épülő társadalmi praxis megalapozásában a kölcsönös elismerést állítom szembe az Agamben által is képviselt szuverén hatalom-modellel, a társadalmi igazságosságot a jog reszponzív és resztoratív értelmezései felől közelítve meg. Míg Agamben a jogban egyoldalúan az uralom eszközét látja, a tanulmány rámutat, hogy ezek az alternatív megközelítések lehetővé tesznek egy etikailag megalapozott társadalmi praxist, amelyben a jog a társadalmi igazságosság garanciájaként jelenik meg. Ezáltal megszüntethető az Agamben életművében a joggal és hatalommal, illetve az ethosszal, az élet-formával és a destituáló képességgel kapcsolatos szembeállítás, amely az elméletet eltávolítja a társadalmi realitástól.
Berger Viktor
Berger Viktor (2025): A mediatizáció és az online terek jelentősége a tudományos mező számára. A bibliatudomány és a YouTube esete. Erdélyi Társadalom 23(1): 9–37.
Az írás újdonsága, hogy egy olyan területet vizsgál tudásszociológiailag, amelyet tudomásom szerint eddig nem kutattak: a modern bibliatudományt (biblical studies). Elméleti nóvum, hogy a kortárs mediatizációelméletet ötvözöm Pierre Bourdieu mezőelméletével, bemutatva, hogy miként formálják (vagy nem formálják) át a digitális platformok (YouTube) a tudományos mező struktúráját és a tudományos presztízsrangsort. (Pl. aki sokat szerepel a YouTube-on, több hivatkozást kap a bibliatudományos mező legfontosabb folyóirataiban?). A kutatást módszertanilag robusztusnak gondolom: igyekeztem jól lehatárolni a mezőt, pontosan definiálni, mi számít presztízsnek stb., empirikusan pedig a Scopus adatbázisból kinyert 64 810 publikáció bibliometriai elemzését nyújtottam. Ennek során arra a következtetésre jutottam, hogy a bibliatudományos mező tudósi résztvevői számára nem jelent különösebb (hivatkozásbeli) előnyt az online szereplés.
Emellett vizsgáltam a bibliatudomány iránt érdeklődő nem tudósok által működtetett Youtube-csatornák lehetséges hatásait. A mindenféle tudományok tudósainak körében bevett aggodalmakkal szemben az mutatkozott, hogy ezek a csatornák nem torzítják a mező szerkezetét, nem vonják kétségbe a mező saját autonóm szelekciós kritériumait. Ellenkezőleg, inkább egy tanulási folyamat volt kimutatható a csatornák működtetői körében: míg a korábbi videóikban gyakrabban készítettek videót áltudományos megközelítésekről (Jézus történetileg nem létezett stb.), addig az évek folyamán egyre jobban elsajátították a bibliatudomány módszereit és látásmódját (szövegkritika, formakritika stb.), nagymértékben felülvizsgálva a korábbi áltudományos nézeteiket.
Erát Dávid, Spéder, Zsolt
Erát, D., & Spéder, Z. (2025). Contrasting destinations? Emerging intention trajectories of latent family size. Advances in Life Course Research, 65, 100693.
A tanulmány az elsők között vizsgálja egy közel 15 éves panelelemzésben a termékenységi szándék, különösképpen a gyermektelenség és a nagy család vágyának alakulását. A kutatásunk kimutatja, hogy már az első években differencia van azok között, akik akarnak vagy nem akarnak gyermeket / nagy családot, és időben ez a szándék állandósul. Az elemzés ezzel hozzájárul a termékenységi szándékok megértéséhez: a gyakori magyarázatként megjelenő, halasztás miatti gyermektelenség mellett a tudatos gyermektelenség jelensége is tetten érhető; illetve, a nagy család iránti vágy (az alacsony termékenységi számok ellenére) továbbra is jelen van. A tanulmány továbbá identifikálja a fő meghatározó tényezőket, mint például az életkor, a családi helyzet, a szocializáció, a végzettség, és a nemi szerepekről alkotott vélemények.
Glied Viktor, Szegedi Péter
Glied, Viktor – Szegedi, Péter: From Boom to Bust: Civil Society’s Role in the Post-Cold War Era. In: Gajda, Kinga Anna (szerk.) The Collapse of the Bipolar World and the New Identity in Eastern Europe and Its Sub-Regions. Berlin, Németország: Peter Lang Verlag (2025) 310 p. pp. 159-189., 31 p.
A tanulmány a civil társadalom hidegháború utáni szerepének kritikus értelmezését adja, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a kortárs politikatudományi diskurzushoz. A mű központi üzenete az, hogy a civil társadalom fejlődése nem lineáris sikertörténet: a hidegháború végét követő optimista fellendülést Kelet-Közép-Európában fokozatos kiábrándulás és visszaesés követte. Ez a sajátos értelmezési keret emeli ki a tanulmány fontosságát, hiszen árnyalja azt, a kilencvenes években domináns felfogást, amely a civil társadalmat a demokratikus átalakulás egyértelmű és kizárólag pozitív tényezőjeként kezelte.
Kacziba Péter, Lechner Zoltán
Kacziba, Péter; Gibárti, Sára; Lechner, Zoltán: Assessing Greece’s transition to digital diplomacy: insights from Twitter/X (2021–2022). SOUTHEAST EUROPEAN AND BLACK SEA STUDIES, 32 p. (2025)
A benyújtott mű kiemelkedő erőssége, hogy elsőként nyújt átfogó, nagymintás elemzést Görögország digitális diplomáciájáról. A szerzők 2021–2022 között 40 kormányzati szereplő Twitter/X-aktivitását, hozzájuk kapcsolódóan több mint 23 ezer bejegyzést dolgoztak fel, ami szilárd empirikus alapot biztosított átfogó következtetések levonásához. Az esettanulmány eredményei mellett a tanulmány módszertani értéke is kiemelhető: háromszintű tartalomelemzési megközelítése stratégiai dokumentumok, gépi témamodellezés és kvalitatív mikroszintű elemzés összekapcsolásával más kutatási témákban is alkalmazható. A mű D1-es folyóiratban jelent meg, tudományos hatását pedig eddig 10 független hivatkozás jelzi.
Mitrovics Zoltán
Mitrovics Zoltán (2025): Út a szabadulás felé: A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tevékenységei a szabadulásra felkészítésben. Szociológiai Szemle, 35(4), 81–103.
A tanulmány erőssége, hogy a szabadulásra felkészítést nem pusztán formális büntetés-végrehajtási feladatként, hanem komplex pszichoszociális kísérő folyamatként értelmezi. Hiánypótló jellegét adja, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységéről kevés hazai tudományos írás születik, miközben szerepük meghatározó a reintegrációs folyamatban. A tanulmány egy országos kérdőíves kutatásra alapozva, újszerű módon teszi láthatóvá sokrétű munkájukat, bemutatva a támogató, mentori, közvetítő és kontrollfunkciók összekapcsolódását. Külön értéke, hogy rendszerszintű nehézségeket is feltár, és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg a reintegrációs munka fejlesztésére.
Szegedi Péter, Tislér Ádám
Szegedi Péter – Tislér Ádám (2025): Minden kutya vármegyei közgyűlésbe jut? A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Fejér vármegyei listás szavazatainak térbeli eloszlása a 2024-es önkormányzati választásokon. Tér és Társadalom, 39(3). 158-179. pp.
A kutatás az MKKP 2024-es vármegyei választásokon elért eredményeit elemzi Fejér vármegyében. Ez azért újszerű kutatás, mivel az MKKP helyi szintű beágyazottságát volt képes a tanulmány vizsgálni, ahol nem országosan ismert politikusok indultak, illetve csak a helyi választók szavazatai képezték a mintavételt. Ezt a tanulmány a területi különbségeken keresztül kívánta feltárni. Azaz népességi és gazdasági adatokat, a centrum-periféria, a politikai kultúra, illetve a főváros hatásának megjelenését is figyelembe véve értelmezte az MKKP szavazóinak választói magatartását. Ebből számos új információt sikerült megtudni az MKKP fejér megyei szavazóiról: pl. nem a vármegye politikai hagyományai játszották az elsődleges szerepet az MKKP támogatottságában, hanem a politikai kultúra, a gazdasági erő, illetve a Budapest hatása befolyásolták leginkább.
Varjú Viktor
Varjú Viktor (2025): From fork to farm, locally: social acceptance pathways for human excreta-derived fertilisers across three European regions. Socio-Ecological Practice Research 7:4 pp. 419-437.
A Q1-es tanulmány egy tudományosan és szakpolitikailag egyaránt újszerű, ugyanakkor társadalmilag érzékeny témát vizsgál: az emberi eredetű (vizelet, széklet, szennyvíz) tápanyag-visszaforgatás társadalmi elfogadottságát a körforgásos gazdaság, a fenntartható mezőgazdaság és a klímaalkalmazkodás összefüggésében. A tanulmány nem pusztán technológiai vagy környezeti kérdésként kezeli a problémát, hanem feltárja az elfogadást alakító társadalmi tényezőket: az aggodalmakat, a NIMBY-hatást, a bizalmat és a fizetési hajlandóságot. Erőssége a nemzetközi összehasonlító megközelítés, a vegyes módszertan, valamint az, hogy eredményei közvetlenül hasznosíthatók a fenntartható innovációk társadalmi beágyazásában és kommunikációjában.
MONOGRÁFIA
Madácsy József
Madácsy, J. (2025). A mélypont ünnepélye: Az Anonim Alkoholisták Közössége Magyarországon. Kultúrák keresztútján 34. kötet (sorozatszerkesztő: Vargyas Gábor). L'Harmattan Kiadó; PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet, az MTA Kiváló Kutatóhelye.
Az alkoholhasználat zavar jelentős társadalmi probléma, melyből az Anonim Alkoholisták (AA) közössége lehetséges kiutat kínál. Magyarországon az AA a rendszerváltás óta van jelen, azóta országos lefedettséget ért el, bár ismertsége még mindig hiányos. A közösség módszereinek, működésének tudományos igényű vizsgálata, az eredmények terjesztése hasznos támpontokat nyújthat mind alkoholproblémával küzdő embertársaink, mind a tudományos közösség, mind a segítő szakmákban dolgozó kollégák számára. A kötet a magyarországi AA-közösség első átfogó, etnográfiai leírása, tudományos és szakmai körökben „hiánypótlónak”, „alapműnek” mondják. – Ezt ma még nehéz tárgyilagosan megítélni, az mindenesetre tényszerűen elmondható, hogy megjelenését szakmai szervezetek támogatták, azóta pedig számos meghívást kaptam könyvbemutatókra, előadásokra, beszélgetésekre.
Tomay Kyra
Tomay Kyra (2025): Bebírók és gyüttmentek: A városból vidékre költözők motivációi, percepciói és a költözésük következményei a vidék fejlődésére. L'Harmattan könyvkiadó, Budapest.
Ebben a kötetben egy négyéves, a PTE BTK-n zajló, az NKFIH által támogatott, nyolc terepen megvalósított, közel 300 interjúra épülő kvalitatív kutatás, „A vidéki dzsentrifikáció szerepe a településfejlesztésben” (FK-138098) eredményeit szintetizálom. Bár egyszerzős monográfiáról van szó, a kutatás és a kötet is PTE-s kollégákkal, valamint szociológia szakos hallgatókkal és doktoranduszokkal végzett közös munka eredménye, amelyből korábban több hazai és nemzetközi, többszerzős publikáció is született. A vizsgált terepek jelentős része a Dél-Dunántúli régióhoz kötődik, így a kötet több szempontból is kapcsolódik a PTE BTK-hoz. Erősségének a gazdag empíriát és a következetesen végigvitt elemzési stratégiát tartom, amely hozzájárulhat a kvalitatív terepkutatások kutatási módszerként való szélesebb körű elismeréséhez.
NEVELÉSTUDOMÁNY/PSZICHOLÓGIA
TANULMÁNY
Ilea Izabella, Vincze Orsolya
Ilea, I., Jenei, D., Csertő, I., Gubik, A. S., & Vincze, O. (2025). Different ways of being generative. Exploring the motivational structure underlying generativity in life stories of entrepreneurial leaders. Scandinavian Journal of Management, 41(4), 101436.
A tanulmány újszerű módon vizsgálja a generativitás motivációs szerkezetét különböző foglalkozási csoportokban, ötvözve a kvantitatív (LGS) és kvalitatív (élettörténeti interjúk) megközelítést. Legfőbb erőssége, hogy empirikusan igazolja: a generativitás nem egységes jelenség, hanem eltérő motivációs mintázatok mentén szerveződik (ágencia vs. kommunalitás), miközben integrációjuk kulcsszerepet játszik. Különösen innovatív az a megközelítés, amely a narratív pszichológiai mutatókat gazdasági teljesítménnyel kapcsolja össze, rámutatva a generatív vezetés szervezeti relevanciájára. A kutatás így egyszerre járul hozzá az elmélethez és a gyakorlathoz.
Kiss Botond László, Erát Dávid, Zsidó András
Kiss, B. L., Erát, D., Birkás, B., & Zsido, A. N. (2025). The Medical Intervention Picture Database (MIPD): Validation of a Picture Database Related to Medical Interventions. Collabra: Psychology, 11(1), 150281.
MTMT2: Kiss Botond L. et al. The Medical Intervention Picture Database (MIPD): Validation of a Picture Database Related to Medical Interventions. (2025) COLLABRA-PSYCHOLOGY 2474-7394 2474-7394 11 1
A publikáció egy hiánypótló, nemzetközileg is releváns képadatbázist mutat be, amely elsőként fókuszál kifejezetten az orvosi beavatkozásokhoz kapcsolódó félelmek érzelmi összetevőire. A kutatás elméleti újdonsága, hogy empirikusan igazolja, hogy az ilyen ingerek értékelésében a diszkrét érzelmi kategóriák (félelem, undor) helyett az érzelmi intenzitás (arousal) játszik meghatározó szerepet. Nagymintás (557 fő) validáció és robusztus statisztikai elemzések alapján egy új, háromszintű fenyegetettségi kategorizáció jött létre. Az adatbázis OSF-en keresztül nyíltan hozzáférhető, így jelentős módszertani hozzájárulást jelent az orvosi félelmekkel, klinikai szorongással és érzelemfeldolgozással foglalkozó kutatások számára, valamint alapot teremt további, fiziológiai méréseket is integráló vizsgálatokhoz.
Meskó Norbert
Meskó, N. (2025). The multiple perspectives approach to understanding sexual-economic exchange. Archives of Sexual Behavior, 54(9) 3287–3311.
A tanulmány újszerűsége abban rejlik, hogy a szexuális–gazdasági csere jelenségét integratív, multidiszciplináris keretben értelmezi, ötvözve az evolúciós pszichológia, a szexuális gazdaságtan és a társadalomtudományok megközelítéseit. Elméleti hozzájárulása egy olyan átfogó modell, amely képes összehangolni a gyakran ellentmondó diskurzusokat, és egységes magyarázatot kínál a jelenség fennmaradására és változataira. A cikk erőssége továbbá gyakorlati relevanciája: eredményei nemcsak elméleti szinten jelentősek, hanem iránymutatást adnak a kutatás, a társadalompolitika és a segítő beavatkozások számára is.
Molnár-Kovács Zsófia
Molnár-Kovács Zsófia (2025): A középiskolai tantervek és történelemtankönyvek Mohács-képe (1867-1945). Századok, 159. évf., Különszám. 391-405.
A pályázati mű online nem hozzáférhető.
A tanulmány a hazai történettudomány vezető szakfolyóirata, a Századok Mohács-különszámában jelent meg, aktualitását a csata 500. évfordulója adja. A publikáció újszerűsége a tantervek és történelemtankönyvek párhuzamos, egymásra épülő vizsgálatában rejlik, amely hiánypótló módon tárja fel a középiskolai Mohács-kép változásait 1867-től 1945-ig. A kutatás a forrás-, dokumentum- és tartalomelemzés módszerével, saját kidolgozású, háromszintű kategóriarendszert alkalmazva mutatja be a „mohácsi vész” mint meghatározó nemzeti emlékezeti konstrukció iskolai narratíváit. A tudományos eredményeket a kvalitatív és kvantitatív adatok ötvözése, valamint a Mohács-reprezentáció négy fő típusának – a hadiesemény-, a helyszín-, a korszakhatár- és a veszteségkonstrukciónak – az elkülönítése alapozza meg.
Orbán Rebeka, Kiss Botond László, Zsidó András Norbert, Pohárnok Melinda
Orbán, R., Kiss, B. L., Zsidó, A. N., & Pohárnok, M. (2025). Different pathways leading to prosocial behavior in preschoolers: The role of parenting style, child temperament, and self‐regulation. New Directions for Child and Adolescent Development, 2025(1), 8836802.
A proszociális viselkedés óvodáskori alakulása kulcsfontosságú a gyermek társas-érzelmi fejlődése és későbbi iskolai alkalmazkodása szempontjából. Kutatásunk egy integratív modellben vizsgálta, hogyan formálják a proszociális viselkedést az egyéni tényezők – mint a temperamentum és az önszabályozás – valamint a környezeti hatások, különösen a szülői nevelési stílus. A modell erőssége, hogy nem elszigetelt hatásokat elemez, hanem azok kölcsönhatásait és közvetítő mechanizmusait tárja fel, és ezzel egy pozitív fejlődési kimenet (proszociális viselkedés fejlődési kontextusa) megértésére helyezi a hangsúlyt. A tanulmány tavaly februárban jelent meg, és már 13 nemzetközi hivatkozás igazolja a publikált kutatás tudományos jelentőségét mind a fejlődéslélektan, mind a neveléspszichológia területén.
Putz Ádám, Kocsor Ferenc, Bereczkei Tamás
Putz, Á., Nagy, Á. A., Lázár, E., Kocsor, F., & Bereczkei, T. (2025). Do birds of a feather buy together?? The influence of buyers’ facial similarity to message source on online purchase decisions. Current Psychology, 44(16), 13951-13963.
A cikk legfőbb erénye a téma újszerűsége: elsőként vizsgálja, hogy a napjainkban széles körben elterjedt AI rendszerek a forrással észlelt fizikai hasonlóság manipulálásával miként lennének képesek hatni a termékértékelések (eWOM) hitelességére és a vásárlási szándékra. Kutatásunkban kétfázisú, kontrollált kísérlettel és kiegyensúlyozott vizuális ingerekkel sikerült izolálni a hasonlósági hatást. A tanulmány fontos elméleti hozzájárulása, hogy bővíti a meggyőzés és a homofília irodalmát a fizikai hasonlóság hitelességben betöltött szerepének empirikus igazolásával. Gyakorlati szempontból figyelmeztet az AI-vezérelt fotómanipulációs technikák etikai veszélyeire, illetve a jogi szabályozás szükségességére.
Rab Virág
Rab, V. (2025). From experience to critique: A psychobiography of Tibor Scitovsky in the age of the 4IR. International Review of Psychiatry, 37(5), 472–486.
A tanulmány erőssége, hogy Tibor Scitovsky életútját pszichobiográfiai és neveléstudományi szempontból értelmezi újra, a kritikai gondolkodás fejlődésére fókuszálva. Levinson fejlődéselméletét, a hermeneutikai kör logikáját és Kuhn paradigmaváltás-elméletét kapcsolja össze azzal a céllal, hogy megmutassa, miként formálódhat élettapasztalatból önreflexió, majd tudományos kritika. A mű a 4IR jóléti és oktatási kihívásaihoz is kapcsolódik; továbbá az élményalapú tanulás, az autonóm gondolkodás és az önreflexió fejlesztésének jelentőségére mutat rá egy Q1-es nemzetközi, nyílt hozzáférésű folyóiratban.
Subas Amjad Ali, Bigazzi Sara
Ali Subas Amjad, Sarrica Mauro, Sammut Gordon, Bigazzi Sara: Acts from the cracks: Representations and positions of the decolonial in the geopolitical (de)construction of power-entangled knowledge. British Journal of Social Psychology 64 : 1 Paper: e12835 , 27 p. (2025)
https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;35713722
Science does not exist outside of history. This work demonstrates, with methodological clarity, that psychological knowledge production remains shaped by colonial legacies, privileging Western frameworks while marginalizing Indigenous and Global South epistemologies. Through a lexicometric analysis of 300 scholarly abstracts, alongside the testimonies of twelve scholars working at the contested edges and “cracks” of decolonial psychology, it reveals how colonial systems do not dissolve with formal independence but instead quietly reconstitute and replicate themselves within educational and academic structures. Decolonial resistance, in its divergent forms across continents, provokes a consequential revelation: epistemic liberation is irreducibly plural, bearing the distinct imprint of geography, historical wounds, and voices that have long been silenced. By reconceiving Social Representations Theory as an instrument of critical rather than merely descriptive inquiry, this work reclaims for scholarship its deepest obligation: not to passively document the world as given, but to reflectively interrogate who designed it, and whom it was designed to serve.
MONOGRÁFIA
Boros Julianna
Boros, Julianna (2025) Amritások. Egy iskolán kívüli esélynövelő tanoda-típusú pályaorientációs program (1995-1999) vizsgálata. Belvedere könyvek. Belvedere Meridionale, Szeged. ISBN 978-615-6913-01-2 [print], 978-615-6913-02-9 [online pdf]
A kötet hiánypótló az esélynövelő oktatási programok rendszerezése terén, melyek 1990-2010 között működtek. A szerző bemutatja a dél-dunántúli régióban megvalósult civil oktatási- és esélyegyenlőségi kezdeményezéseket, azokat kategóriákba rendszerezi támogatási formájuk szerint, részletesen bemutat egy inkluzív pályaorientációs programot, melynek eredményeit a résztvevőkkel készített narratív életút interjúk elemzésével teszi. Korábban a roma, cigány tanulókat támogató esélynövelő programokról hasonló összefoglaló, rendszerező írás nem volt. Megjelent recenzió a kötetről: Forray R. Katalin: Hétköznapi roma hősök. Új Pedagógiai Szemle, 2026/1-2. pp. 104-106. https://upszonline.hu/index.php?article=760102013
Bognárné dr. Erdős Márta Gabriella
Marta B. Erdos: Transitions - Liminality as Lived Experience. Cham, Svájc : Springer International Publishing (2025), 211 p.
A fülszöveg és a fejezetek absztraktjai érhetőek el, a teljes szöveg nem osztható meg: PDF
A monográfia tudományterületi határokon átívelő, rendszerszemléletű megközelítéssel íródott. Az első fejezetekben azokat a pszichológiai, valamint nyelvészeti-kommunikációs aspektusokat tárgyalom, amelyek révén a nagyobb változásokat konstruáljuk; majd meghatározom a liminalitás főbb változatait. A permanens/trickster liminalitás a változásban való megrekedést használja a politikai-gazdasági hatalom megragadására. A hagyományos (transzformatív) liminalitást a krízis, a bahtyini dialógus, és a dialogikus szelf elméleteihez kapcsolom. A liminális forrópont (hotspot) mindkét változat sajátja, de konstruktív feloldása csak a transzformatív liminalitásban jöhet létre. Számos hazai, lokális vonatkozása ellenére a könyv jelenlegi elérése (accesses) már 1198, ami nemzetközi aktualitását mutatja.
Molnár-Kovács Zsófia
Molnár-Kovács Zsófia (2025): A dualizmus kori magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe. Neveléstörténet – Művelődéstörténet II. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága, Pécs. 415 o.
ISBN 978-963-7068-26-3 (Nyomtatott), ISBN 978-963-7068-24-9 (pdf)
A monográfia hiánypótló jellegét a dualizmus kori (1867-1918) egyetemes történelemtankönyvek Európa-képének eddigi legátfogóbb, reprezentatív vizsgálata adja. A mű újdonsága a komplex, interdiszciplináris megközelítésmódban rejlik: a kötet kortörténeti, iskolatörténeti és tankönyvtörténeti kontextusba ágyazva, tartalomelemzés segítségével tárja fel a korszak generációi számára közvetített hivatalos tudást. Kiemelkedő erőssége a széleskörű forrásbázis és a módszertani sokszínűség, amely a didaktikai apparátus elemzése mellett a dél-dunántúli középiskolák lokális tankönyvhasználat-vizsgálatára is kiterjed. A kutatási folyamat transzparenciáját a szövegbe ágyazott ábrák és diagramok, valamint a kötetet záró, módszertani mintaként is használható részletes munkatáblázatok biztosítják.
TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ
Bánkuti Gábor
Családzugok, rendszerzugok, földközelben. In: Csikós, Gábor – Horváth Gergely Krisztián (szerk.) „Bizonyos ideig és bizonyos területeken.” Boldogulási utak a 20. századi vidéken. Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, Budapest, 2025. (Magyar vidék 11.) pp. 253–308.
Az írás a szerző családi emlékezetből kihullott nagyapja életének nyomait kutatja, miközben saját tapasztalatokból kiindulva fürkészi a múlt és az emlékezet, pontosabban annak hiánya közötti viszonyt. A narratíva rendhagyó kísérlet: az elbeszélést a tárgyilagosság igénye és a személyesség feszültsége alakítja. A főszereplőhöz a családon belüli változások – paraszti sorból kereskedő, házasság, költözések körülményei – felől, a különféle közegek életvilágát meghatározó gazdasági és társadalmi folyamatokat feltárva közelít, így vizsgálva azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták, döntésre, választásra ösztönözhették vagy kényszeríthették. A múlt feltárásának ez az útja nem pusztán történeti összefüggéseket világít meg. Az emlékezet visszaállítása a történet által folytonos (ön)reflexióra ösztönöz.
Rab Virág
Korfű társasjáték. Kutatásalapú, oktatási és tudománynépszerűsítő szerzői mű. A PTE Innovációs Bizottsága a 4./2025.06.10. számú határozattal fogadta be, és határozta el a PTE szellemi termék portfóliójába történő beillesztését.
https://www.youtube.com/watch?v=RlblQRN5dNQ
A Korfű társasjáték kutatásalapú, oktatási és tudománynépszerűsítő innováció, amely a helyi történeti, kulturális és természeti örökséget élményalapú, kooperatív tanulási formában teszi hozzáférhetővé. Erőssége, hogy nem publikációs jellegű, mégis látható, alkalmazott, kari reputációt építő szellemi termék, mely egyszerre szolgálja a tudásépítést, a tehetséggondozást és a PTE-n belül a BTK társadalmi láthatóságát. A PTE Innovációs Bizottsága 2025-ben fogadta be a művet, és határozott a PTE szellemi termék portfóliójába illesztéséről.
Kapcsolat
Általános tanulmányi ügyekben: Tanulmányi Osztály: btktomail@pte.hu
Tanárképzést érintő tanulmányi ügyekben: Pedagógusképző Központ: pkkta@pte.hu
Egyéb általános ügyekben: btkinfo@pte.hu
Phone: +36 72 503 600
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.