Összefogás a bölcsészet- és társadalomtudományokért

július

28.

Az ország legnagyobb bölcsészettudományi karainak összefogásával megalakult a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával létrejött szervezet sajtótájékoztatóját az ELTE Bölcsészettudományi Karán rendezték meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a Miskolci, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek Bölcsészettudományi Karai és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont együttműködéséből született Kamara célja egy olyan intézményi hálózat kialakítása, amely az európai értékeknek és a kritikai hagyományainak megfelelően mozdítja elő a bölcsész- és társadalomtudományos kutatást és oktatást Magyarországon, valamint a Kárpát-medencében.

Összefogás a bölcsészet- és társadalomtudományokért

A Kari Tanácsteremben tartott eseményen elsőként dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja szólalt fel, aki ismertette a Kamara céljait és alapításának előzményeit. Véleménye szerint annak ellenére, hogy a bölcsész- és társadalomtudományok népszerűek a felsőoktatási területek között, a végzett hallgatók pedig a munkaerőpiac széles skáláján képesek elhelyezkedni szaktudásukkal, a két tudományterület hasznosságának megítélése a mai napig vitatott. 

Az újonnan alakult szervezet célja emiatt többek között

a bölcsész- és társadalomtudományokban rejlő egyedülálló lehetőségek láthatóvá tétele, valamint a magyar társadalomban rejlő innovatív és reziliens készségek kiaknázása.

A Kamara a brüsszeli központú, az európai egyetemeket összefogó érdekvédelmi szervezet a European Alliance for Social Science and Humanities mintájára alakult, melyhez csatlakozni is kíván, és az európai értékek közvetítése mellett törekszik a minél nagyobb kutatási források kiaknázására is.

Összefogás a bölcsészet- és társadalomtudományokért


dr. Horváth Zita
 felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszédében rávilágított, hogy a társadalmi megítéléssel szemben a bölcsészek közötti diplomás munkanélküliség jelensége elenyésző, melyet a Diplomás Pályakövetési rendszer is alátámaszt. A bölcsész végzettségű szakemberek munkaerő-piaci értéke és a tudományos életben való részvétele a jövőben még nagyobb hangsúlyt kaphat a Kamara törekvései által, így a bölcsész- és társadalomtudományok presztízse is nőhet. Horváth Zita hangsúlyozta, hogy fontos tényező a politikai és gazdasági döntéshozókkal való kapcsolat elmélyítése, a közös kutatások generálása, és általánosságban, a bölcsészet- és társadalomtudományok 21. századi igényekre való fazonírozása. 

Összefogás a bölcsészet- és társadalomtudományokért

Az alapító tagok közül felszólt dr. Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja is, aki a bölcsészettudományi és társadalomtudományi tevékenységet végző egyetemeket széles körű tudással rendelkező, összetett szervezetekként jellemezte, melyek máig őrzik a tradicionális egyetemi szemléletmódot, az akadémiai hozzáállást és az európai hagyományokat.  Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy az elemző gondolkodású elmékre a legkülönbözőbb területeken van szükség, sőt, sok iparág kifejezetten a bölcsész végzettségű szakemberekre épít. 

Az alapítók mindannyian egyetértettek abban, hogy a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara képes lesz összekapcsolni a bölcsész- és társadalomtudományokban érintett kutatási és oktatási intézményeket, a politikai és gazdasági döntéshozókat, szakértőket, kutatókat és a civil társadalom képviselőit, ezzel elősegítve az aktuális társadalmi, kulturális, politikai és környezeti kihívásokra adandó válaszok kidolgozását.

Forrás, fotók: ELTE Online