A mesterképzésekről általában
A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a 'bolognai' osztott képzési rendszer második felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a doktori képzésben való részvételre. Két fajtája létezik: az ún. diszciplináris (azaz tanári szakképzettséget nem adó), és a tanári mesterképzés. A mesterképzésben szerzett szakképzettség meghatározott munkakörök betöltésére jogosít.
A diszciplináris mesterszakon megszerzendő kreditek száma 120, képzési idő 4 félév. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga(áka)t a mesterképzések képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
A mesterképzésben kiadott oklevelek angol nyelvű jelölése a bölcsészet- és a hittudományok, valamint a művészet- és a társadalom-tudományok, továbbá a pedagógusképzés területén Master of Arts (rövidítve: MA), az agrár-, az a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és az orvostudományok, valamint a sport-, és természettudományok területén Master of Sciences (rövidítve: MSc).
A jelentkezés feltétele
- legalább alapfokozatú, illetőleg korábban szerzett főiskolai v. egyetemi szintű oklevél.
Ezekre a szakokra jelentkezhetnek
- „régi", főiskolai v. egyetemi rendszerben szerzett diplomával rendelkezők
- „új", bolognai rendszerben szerzett alapképzési (BA) diplomával rendelkezők
A felvétel feltétele
- az adott mesterszakra előírt szakon szerzett felsőfokú oklevél (diploma)
- olyan diplomák esetén, melyeket nem lehet az adott mesterszakra teljes kreditbeszámítással elfogadni kreditelismertetési eljárás keretében kell megvizsgálni, hogy a jelentkező rendelkezik-e a szükséges előtanulmányokkal
A legtöbb MA szak különböző szakirányokkal, speciális programokkal bír, ami a további specializálódást is segíti.
A hivatalos meghirdetések a felvi.hu oldalon böngészhetők.
Rövid leírás
Hallgatóink a megszerzett ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén társadalmi, kulturális, és nyelvi közvetítői feladatok ellátására a társadalmi, kulturális, adminisztratív, jogi valamint civil szervezetek és a helyi cigány, roma közösségek közt.
Képzés célja
olyan okleveles romológus (beás nyelv és kultúra vagy romani nyelv és kultúra vagy cigány kisebbségi népismeret szakirány) szakemberek képzése, akik ismerik a cigány/roma nép kultúráját (beleértve a nyelvet), történetét Magyarországon és Európa többi országában, szokásait, hagyományait, jogi és szociális helyzetét. A végzettek felkészülnek arra, hogy különböző jellegű - néprajzi, antropológiai, nyelvészeti, szociológiai, pedagógiai - kutatásokban szervezőként és segítőként közreműködjenek, majd önállóan is végezzenek, illetve vezessenek kutatásokat.
Képzés nyelve:
Magyar
Képzési forma:
Nappali, Levelező
Költségtérítés összege:
375.000 Ft / félév
Finanszírozás:
Állami ösztöndíjas, Önköltséges
Képzés indulása:
Szeptemberi indulás
A képzés időtartama:
4 félév
Képzés helyszíne(i):
Pécs
Oklevélben szereplő képzettség neve:
okleveles romológia szakos bölcsész
Képzési jellemzők:
Foglalkozások gyakorisága
- nappali munkarendben naponta, esetenként tömbösítve
- levelező munkarendben általában havonta egy alkalommal (csütörtök-péntek-szombat)
TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉG A TANÁRKÉPZÉSBE
2 féléves romológiatanár mesterképzés
TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉG A PTE-BTK DOKTORI (PHD) PROGRAMJAIBA
Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
- Nevelésszociológia Program
- Oktatástörténet és Nevelésfilozófiai Program
- Neveléselmélet és Szakdidaktika Program
Főbb témakörök:
A korábban megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök, történeti, néprajzi és kulturális antropológiai, szociológiai, nyelvészeti és irodalmi alapozás 8-12 kredit
- a szakhoz kötődő területek történeti, kulturális antropológiai, néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, média vagy más speciális kérdéskörei (a romológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány, a szociológia főbb irányzatai a romák és a beások vonatkozásában; a kultúratudomány fogalma, szemléletének változásai a roma és a beás kultúra megítélésében; nyelv és kultúra, interkulturális csere);
- történeti alapozás: a történettudomány szemlélete, módszerei a cigányság vonatkozásában, a naiv tudomány és a rendszerezett tudomány álláspontjai az eredet és a vándorlás kérdéseiben, a cigányság csoportjainak kirajzása, európai és magyarországi története napjainkig;
- néprajzi és a kulturális antropológiai alapozás: európai és magyarországi tudományos paradigmák, szemlélet és módszertan a cigányság vonatkozásában, a roma és beás diaszpóra sajátos helyzete a mai Európában a népi hagyományőrzés terén;
- szociológiai alapozás: a roma és beás cigány csoport helyzete Magyarországon és Európában, szociológiai paraméterek, a demográfiai, migrációs, iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatók; a cigányság a magyar és az európai fejlesztési programokban;
- nyelvészeti és irodalmi alapozás: nyelvészeti paradigmák, a magyarországi cigány nyelvek (romani és beás) helyzete a nyelvhasználatban és a nyelvészeti kutatásban; a diaszpóra más nyelvi változatai;
- irodalmi-művészettörténeti alapozás: az irodalomtudomány, irodalomelmélet és a leginkább a huszadik századi kritikai iskolák alapján a roma/cigány irodalom és képzőművészet fogalomköre, alapvető teoretikus és kánonalakító kérdései;
- kutatásmódszertan.
Romológiai szakmai ismeretek: 55-60 kredit a diplomamunka készítésével együtt
- a roma és beás művelődéstörténeti folyamatok [európai viszonylatban, a roma és a beás kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; romológiai és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben és politikában];
- a roma és a beás művelődés és kulturális örökség [romani és beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet; (közép-)európai kulturális kapcsolatok (európai roma, cigány népcsoportok összehasonlító néprajza, lingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nyelvpolitika, nemzetiségi nyelvhasználat); magyarországi és európai közgyűjtemények, magyarországi romák képe külföldön, a romák más nemzetek szemében];
- roma és beás nemzetiségi népismeret [sajátosságai a lakóhely viszonylatában; az egyes roma és beás csoportok komplex kulturális megközelítésű vizsgálata, az Európai Unió és az Európa Parlament nemzetiségpolitikájának alapjai, indokai és megjelenési formái, különös tekintettel a roma, cigány csoportokra; a nyilatkozatok, karták tartalma, relevanciája a magyarországi romákra és beásokra, a társadalom multietnikus dimenziójának jelentése, a multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalmi terjedelmének, változatainak megismerése, a multikulturalizmussal, illetve interkulturalizmussal összefüggő tudományos diskurzusok, ezek összefüggése a magyarországi roma, cigány közösségekkel ];
választható szakspecifikus ismeretek [közép-európai nyelvi, etnikai önazonosságok; történelemértelmezések, vallások és egyházak, a roma és a beás kultúra külföldi kapcsolatai; roma és a beás irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a roma és a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a roma kulturális diplomácia „intézményi” hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; az indiai néprokonsági eszme, a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai a roma/cigány népességet érintve];
A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
A választható specializációk kreditértéke további 50-54 kredit:
a) beás nyelv és kultúra specializáció
- a beás művelődés és kulturális örökség; beás nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő beás közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); beás közgyűjtemények;
- nyelvészeti és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a beás nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a beás nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
- a beás irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a beás műfordítás elmélete;
- a roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma/cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
b) romani nyelv és kultúra specializáció
- a roma művelődés és kulturális örökség; romani nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet; közép-európai kulturális kapcsolatok (az Európában élő roma, szinto, manush, kalo közösségek összehasonlító néprajza, nyelvi, etnikai önazonosság Európában); roma közgyűjtemények;
- nyelvészet és irodalomtudományi kutatásmódszertan, tudománytörténet; a romani nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; kontrasztív nyelvészet; a romani nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;
- roma irodalom és kultúra; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, romani műfordítás elmélete;
- roma és beás nemzetiségi népismeret (a hazai roma, cigány közösségek története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei, beás kontextusban a társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék története; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Európában; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai);
c) cigány nemzetiségi népismeret specializáció
- az európai és hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek, a hazai cigányság története, kultúrája, érdekartikulációja, szociális helyzete, a kutatás és a fejlesztés lehetőségei,
- a cigány nemzetiségi népismeret legfontosabb területei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tananyag korpusza, a roma és a beás nemzetiségi népismeret tankönyvei és tanítási, tanulási segédanyagai, tanítás-tanulási modelljei, a roma és a beás nemzetiségi népismeret törvényi környezete és szabályozása, a cigány nemzetiségi népismeret teoretikus háttere, kritikai olvasata, lehetséges narratívái;
- felsőfokú nyelvvizsga szintű nyelvi ismeretek a választott cigány nyelvből.
Szakirányok, specializációk:
- Romani nyelv és kultúra
- Beás nyelv és kultúra
- Cigány nemzetiségi népismeret
Felvételi követelmények:
szóbeli felvételi
Felvételi információk, jelentkezési feltételek:
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a romológia alapképzési szak, valamint ennek minor változata (50 kredites blokk).
A nem teljes kredit értékkel bíró diplomák esetén kreditelismertetési kérelmet kell benyújtani a Karra 2025. május 31-ig.
Egyéb diplomák esetén a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a romológia alapképzési szak nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 20 kredittel rendelkezzen a hallgató, a hiányzó legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül kell megszerezni. A hiányzó kreditek pótlásának díja 9 000 Ft/kredit. Az 50 kredit tartalma itt található.
A felvétel feltételéül meghatározott kreditek elismertetését a Kari Kreditátviteli Bizottságtól (továbbiakban: KKB) kell kérelmezni. A kérelmet űrlapon kell benyújtani. A KKB eljárását a TVSZ 9. §-ában foglalt rendelkezések szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy határozatát a kérelem benyújtását követő 30 napon belül köteles meghozni. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott esetben a KKB határozatában rendelkezik a hiányzó kreditek párhuzamos tanulmányokkal történő megszerzésének feltételeiről.
A KKB határozatát a jelentkező a jelentkezési lapjához köteles mellékelni, vagy legkésőbb az adott évi meghatározott határidőig beküldeni.
Amennyiben a jelentkező olyan szakon szerzett oklevelet, amely a képzési és kimeneti követelmények szerint a mesterképzésbe történő belépésnél teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe, a jelentkezőnek elegendő az adott szakon szerzett oklevél másolatát csatolni a jelentkezéséhez, és nem szükséges kreditelismertetési eljárást kezdeményeznie.
A szóbeli felvételi vizsga
A szóbeli vizsgán a jelölt egy kihúzott témakör alapján ad ismereteiről számot.
A szóbeli vizsga tárgyköreit ITT találhatók.
A felvételivel egybekötött modulválasztási eljárás során speciális modult választani a kari honlapon megtalálható űrlappal tudnak, melynek beküldési határideje a Karra március 31.
A pontszámítás módja
A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben fejezik ki, melyet a tanulmányi pontok (előző diploma minősítése, max. 45 pont), a felvételi vizsgapontok (max. 45 pont) és a többletpontok (max. 10) összege ad.
Elhelyezkedési területek
a közigazgatás és a kulturális élet számos területén társadalmi – kulturális - nyelvi közvetítőként a társadalmi – kulturális – adminisztratív – jogi – civil szervezetek és a helyi cigány, roma közösségek közt.