Interjúk

Anton történelem-kommunikáció szakokon diplomázott, azóta előbbi szakterületből PhD-zik, egy reptéri transzfercég üzleti hálózatát fejleszti, rovatvezető a Kitekintőnél, miközben dokumentumfilmet készít a csernobili katasztrófáról.

Farkas Mária a Bölcsészettudományi Kar Romológia Tanszékének egykor BA-s, jelenleg pedig mesterképzésben részt vevő hallgatója a ranglétrát megjárva ma már a Gandhi Gimnázium tanára, és roma ügyekért felelős igazgatóhelyettese. Sokrétű érdeklődése, a gyerekek iránti szeretete sarkallta arra, hogy mindig többet és többet tanuljon.

Graf Orsolya, Karunk egykori néprajz – kommunikáció szakos hallgatója, a Pannon Filharmonikusok kommunikációs menedzsere szereti a napfényt és a koffeinmentes kávét. Nem ő mondta, láttam.

Erős Balázs, a BTK egykori német-kommunikáció szakos hallgatója eseménydús egyetemi éveket tudhat maga mögött. Délelőtt csoporttársaival szervezett kiállítást, délután újságcikkeket írt, este edzésre járt vagy bulizott. Azok a bizonyos másnapok sem a szokványos módon teltek számára, egy buli után arra ébredt, hogy nyert negyedmillió forintot.

Ferling József orosz-testnevelés szakon végzett a PTE-n. Azóta rövid ideig általános iskolai tanárként, és újságíróként is tevékenykedett több helyen, ma már a pr a szakterülete. Karunkhoz azonban még mindig több szállal kötődik, egy életre szóló szerelem, valamint a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék által. A vele készült beszélgetésből kiderül, hogyan vásárolnak az oroszok, hol randevúzott egykor a feleségével, és az is, hogy véleménye szerint mit kapnak a közgazdászok, és mit a bölcsészek az élettől.

Fülöp Zoltán a Dunántúli Napló újságírója, egykor a magyar és a kommunikáció szak padjait koptatta a BTK-n. Azóta aligha koptat bármilyen padot, vagy akár széket is, ugyanis nem tud megülni egy helyben, folyton jön-megy, szervez, intézkedik, hol kislányát viszi orvoshoz, hol egy készülő cikkhez készít telefonos interjút.

Gyuricza Eszter biztosra ment, amikor a Bölcsészettudományi Karra felvételizett: konkrét elképzelései, tervei miatt magyar–kommunikáció szakpárra adta be a jelentkezését. Hamar kiderült, hogy nem döntött rosszul, már a diploma megszerzése előtt szerkesztői munkát kapott az Alexandra Kiadónál. 

Haulis Zoltán mindössze öt éve diplomázott a BTK-n kommunikáció szakon, de már komoly szakmai sikereket tudhat magáénak. Friderikusznál dolgozott évekig, majd később elindította saját vállalkozását, a Progressive Productions-t, mely a világ több pontjára készített már reklámfilmeket.

Vorák Anitának, az [origo] Soma-díjas oknyomozó újságírójának a kérdezés a kenyere, ezúttal azonban én kérdeztem, és ő válaszolt. A vele készült beszélgetésből kiderül, hogy ha külkereskedőnek készült, miért magyar szakon folytatta tanulmányait, és aztán végül miért politológiából szerzett diplomát Karunkon.

Ágoston Zoltán a Jelenkor című irodalmi folyóirat főszerkesztője, magyar-művészettudomány szakpáron végzett irodalmár, újságíró. Az általa vezetett lap szerkesztőségében kérdeztük egyetemi éveiről, korábbi hallgatótársairól.

Bagossy László életét végigkísérte a színház, édesapja nyomdokaiba lépve ő is rendezőként találta meg saját helyét. Pályáját több díjjal is elismerték, írt mesekönyvet is, melyet szintén színpadra vitt, és azóta is az Örkény István Színház kedvelt darabjai közé tartozik. 

Gábor Endre a BTK magyar, angol, esztétika és kommunikáció szakán tanult, az egyetemről kikerülve tanított irodalmat és filozófiát, dolgozott újságíróként, szerkesztőként, televíziós producerként. Az ő rejtvényeit kellett megfejteni a Szerencsekerékben, forgatott dokumentumfilmet, majd krimiíróként is kipróbálta magát.

Somos Zoltán, a Magyar Televízió sportriportere 2008-ban ért fel a csúcsra, amikor BL-döntőről, labdarúgó Európa-bajnokságról, majd az olimpiáról közvetített. Egyedi stílusa a Pécsett szerzett magyar ismeretekből táplálkozik. Merthogy ikertestvérével és kollégájával, Somos Ákossal együtt a PTE-ről indult az álmok stúdiójába.

Goják Éva magyar szakon szerezte első diplomáját, jelenleg mégis olasz és francia nyelvű szakfordítóként, tolmácsként és magántanárként tevékenykedik, aki szerencsésnek érzi magát, hogy az lehet a munkája, ami a passziója is.

Nádori Lídia azért választotta Pécset, mert el akart szakadni otthonról, függetlenségre vágyott. Jelenleg műfordítóként dolgozik, a Magyar Műfordítók Egyesületének elnökségi tagja, írt mesekönyvet, de nem tartja magát írónak. Egyetemi éveiről kérdeztem levélinterjú keretei között.

Maczelka Márk a BTK kommunikáció szakán végzett, és már középiskolában is filmekkel foglalkozott. Egyetemi évei alatt alapították meg társaival vállalkozásukat, az Azimuth Filmet, mely reklám- és PR-filmek, illetve dokumentumfilmek készítésével foglalkozik.

Nimmerfroh Ferenc a Dunántúli Napló felelős szerkesztője közvetlenül kollégája, Fülöp Zoltán után mesélte el ellentmondásokkal teli, ugyanakkor nosztalgikus történetét. Nem szeretett volna egyetemi tanulmányokba kezdeni, aztán mégis rászánta magát erre, sőt, a BTK-ra kerülve kellemes csalódás is érte.

Dr. Huszár Zoltán PhD, egyetemi docens követve a családi hagyományt tanárnak állt. A BTK-n magyar és történelem szakosként szerzett tapasztalatait, tudását a diploma megszerzése óta folyamatosan használja.

Bajomi-Lázár Péter médiakutató kalandvágyból érkezett Pécsre. A Bölcsészettudományi Karon angol és francia szakos volt, de kapcsolatban állt a Horányi Özséb vezette Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékkel is.

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakja, versek, novellák mellett írt regényeket, drámákat, valamint fordítóként is foglalkoztatott szerző. 

Beck Zoltánt a 30Y énekeseként ismerhetjük, mellette a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Romológia szakán egyetemi adjunktus.