Ferling József orosz-testnevelés szakon végzett a PTE-n. Azóta rövid ideig általános iskolai tanárként, és újságíróként is tevékenykedett több helyen, ma már a pr a szakterülete. Karunkhoz azonban még mindig több szállal kötődik, egy életre szóló szerelem, valamint a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék által.

Fülöp Zoltán a Dunántúli Napló újságírója, egykor a magyar és a kommunikáció szak padjait koptatta a BTK-n. Azóta aligha koptat bármilyen padot, vagy akár széket is, ugyanis nem tud megülni egy helyben, folyton jön-megy, szervez, intézkedik, hol kislányát viszi orvoshoz, hol egy készülő cikkhez készít telefonos interjút.

Gyuricza Eszter biztosra ment, amikor a Bölcsészettudományi Karra felvételizett: konkrét elképzelései, tervei miatt magyar–kommunikáció szakpárra adta be a jelentkezését. Hamar kiderült, hogy nem döntött rosszul, már a diploma megszerzése előtt szerkesztői munkát kapott az Alexandra Kiadónál. Eszter ma már kiadóvezetőként dolgozik, és ma sem csinálna másképp semmit, hiszen elégedett a munkájával.

Haulis Zoltán mindössze öt éve diplomázott a BTK-n kommunikáció szakon, de már komoly szakmai sikereket tudhat magáénak. Friderikusznál dolgozott évekig, majd később elindította saját vállalkozását, a Progressive Productions-t, mely a világ több pontjára készített már reklámfilmeket. Zolival a Skype-on beszélgettem többek között arról, hogy miért más külföldre dolgozni, mint Magyarországon érvényesülni, valamint arról is, hogy Lady Gaga és Habermas hogyan kerülhet egyáltalán kapcsolatba.

Vorák Anitának, az [origo] Soma-díjas oknyomozó újságírójának a kérdezés a kenyere, ezúttal azonban én kérdeztem, és ő válaszolt. A vele készült beszélgetésből kiderül, hogy ha külkereskedőnek készült, miért magyar szakon folytatta tanulmányait, és aztán végül miért politológiából szerzett diplomát Karunkon. A Pécsi Campusnál töltött éveiről, egyetemi tapasztalatairól, és persze az oknyomozó újságírás természetéről beszélgettünk, vagy inkább a hóhért akasztottuk?

Ágoston Zoltán a Jelenkor című irodalmi folyóirat főszerkesztője, magyar-művészettudomány szakpáron végzett irodalmár, újságíró. Az általa vezetett lap szerkesztőségében kérdeztük egyetemi éveiről, korábbi hallgatótársairól.

"Az, hogy megismertettek bennünket az összes fontos művészeti-filozófiai gondolkodásmóddal, a kritikusi munkát nagyban segíti, s nagyon fontos, hogy tanulmányaimnak köszönhetően nem veszek el a végtelen sok szöveg végtelen sok utalásai között.”

Bagossy László életét végigkísérte a színház, édesapja nyomdokaiba lépve ő is rendezőként találta meg saját helyét. Pályáját több díjjal is elismerték, írt mesekönyvet is, melyet szintén színpadra vitt, és azóta is az Örkény István Színház kedvelt darabjai közé tartozik. A pécsi egyetemisták színpadi lehetőségeiről is beszélt a vele készített levélinterjúban.

Gábor Endre a BTK magyar, angol, esztétika és kommunikáció szakán tanult, az egyetemről kikerülve tanított irodalmat és filozófiát, dolgozott újságíróként, szerkesztőként, televíziós producerként. Az ő rejtvényeit kellett megfejteni a Szerencsekerékben, forgatott dokumentumfilmet, majd krimiíróként is kipróbálta magát. Igazi polihisztor. Egyetemi éveiről, pályafutásáról, emlékeiről kérdeztük levélinterjú formájában.

Somos Zoltán, a Magyar Televízió sportriportere 2008-ban ért fel a csúcsra, amikor BL-döntőről, labdarúgó Európa-bajnokságról, majd az olimpiáról közvetített. Egyedi stílusa a Pécsett szerzett magyar ismeretekből táplálkozik. Merthogy ikertestvérével és kollégájával, Somos Ákossal együtt a PTE-ről indult az álmok stúdiójába.